2010. április 17., szombat

Eladási tippek


A múltkor volt egy vásárlási tippes dolog, ami szerintem hasznos volt, de most jöjjön az, mi van, ha mi akarunk eladni valamit. Van aki úgy van vele, sosem lenne képes eladni a loliruháit, de szerintem ezt előre nem lehet tudni. Változik az ember ízlése, és előfordul, hogy mondjuk a fekete-fehér alapú gardróbot rózsaszín és lila darabokkal akarja megtölteni. Vannak olyan ruhák, kiegészítők, melyeket az ember hirtelen felindulásból megvesz, aztán rájön, hogy mégsem kellett volna, mert pl. nem tudja semmivel koordinálni, nem passzol semmihez, vagy kiderül, élőben nem olyan, mint képzelte. Volt egy lány EGL-en, aki megvette egy másik lánytól a mentazöld kockás Baby ruhát (azt hiszem, azt, amit Loo is szeretne), és utána azért adta el, mert oké, hogy egy ruha cuki, de rajta valahogy nem úgy állt, ahogyan szerette volna. Nincsen ezzel semmi baj, a loliruhák ugye addig vándorolnak, míg meg nem találják azt a lolit, aki igazán magáénak érzi őket. Ez egy speciális folyamat ^_^

A loliruháknak az az előnye, hogy mindig el lehet őket adni jó áron. Nem számít, hogy régebbi egy print, lehet, hogy drágább, mint akkor, amikor először megjelent. A Bodyline Fruit Parlorja - amióta elfogyott a Bodyline oldaláról, és leárazva 2000 Ft volt - manapság 8-10 ezer Ft-okért kel el az EGL-en. A Melty Chocolate történetét pedig mindenki ismeri... hát igen, ha ezt tudtam volna, kölcsönt veszek fel, felvásárlok egy csomó menta Melty cuccot, amit aztán most háromszoros áron eladnék (na jó, nektek eredeti áron adnám el ^_^) De a loliruha mindenképpen egy érték. Én mindig azt mondom, az ember inkább erre költse el a spórolt pénzét, mint kocsmázásra, cigire, kacatokra... Egyszer eljöhet az idő, hogy valaki úgy dönt, búcsút mond Mana-samának és az egész lolita stílusnak, és kiárusítja az összes ruháját, akkor legalább anyagilag nem jár rosszul... persze nem az a cél, hogy bármelyikünk is eljusson idáig:) De sosem lehet tudni, mit hoz az élet, milyen váratlan kiadások merülnek fel.

Mikor érdemes eladni a lolicuccaidat? Például akkor, ha már nem használod őket. Ha rájössz, hogy "Úristen, ez a ruha már egy éve csücsül a szekrényemben, egyszer felvettem, de azóta sem volt rajtam, és valószínűleg ezek után sem lesz, mert közben változott az ízlésem, vagy egyszerűen csak annyi, hogy már nem szeretem annyira". Ilyenkor jobb "útjára engedni" azt a ruhát, hadd találjon magának új otthont, új gazdit, aki majd örömét leli benne, jobban kihasználja.

Sok olyan loli van, akinek van egy ruhája, amit végül is szeret meg minden, de meglát egy újabb ruhát, és rájön, hogy annyira tetszik neki, hogy ennek érdekében áldozatokra is képes. Vagyis el kell adnia valamelyik loliruháját. Ha ilyen helyzetben vagy, jól gondold át a dolgot: a legtöbb esetben nincsenek kihagyhatatlan lehetőségek, tehát nem kell elkapkodni. Pl. tényleg ér-e nekem annyit a Wonder Cookie, hogy eladjam miatta a szeretett Dreamy Doll House-omat? Ha eladsz valamit, lehetőleg később ne bánd meg! Volt egy lány EGL-en, aki feladott egy want to buy posztot, mert macinyuszit keresett. Ugyanis korábban volt egy macinyuszija, de eladta, és most rájött, hogy nagyon megbánta. De az ilyen esetek sem tragikusak, hiszen pont a lolicuccok körforgása miatt később is rátalálhatsz arra, amit korábban eladtál.

És még valami, ami nagyon fontos. Miután elhatároztad magad, hogy valamit el szeretnél adni, legyél tisztában a ruha pontos méreteivel (minimum és maximum mell - és derékbőség, esetleg a ruha hossza, mert nem mindenki 160 centiméter, és egy nagyon rövid loliruha előnytelen lenne számára). Ehhez hozzáteszem: ha veszel valamit, a saját méreteiddel is legyél tisztában! Egyszer valaki megvett egy Angelic Pretty cutsew-t, pedig az eladó felhívta arra a figyelmet, hogy maximum 84-es mellbőségig jó. És aki megvette, utána azért kellett eladnia, mert nem volt jó rá. Na most az illető vagy azt hitte, hogy csoda történik, és mégis jó lesz rá, vagy nem olvasta el figyelmesen az infókat, vagy egyszerűen csak nem volt tisztában a saját mellbőségével. Az ilyen felesleges tranzakciók könnyen megelőzhetők, ha tisztában vagyunk a méretekkel.

Mi legyen az árakkal? Nyugodtan merjetek magasabb árat kérni valamiért, mint amennyiért vettétek, főleg, ha jó állapotban van, esetleg nem is hordtad, használtad. Mert lehet, hogy valaki így is megveszi, aki meg nem, az majd alkud belőle, vagy ha látod, hogy senki sem veszi meg, később olcsóbb árat adsz meg. Egyébként egy lolicucc árát sok dolog megszabja: egyrészt nem mindegy, te mennyiért vetted. Én például már csak azért sem adnám el az Infanta ruhámat, mert gyönyörű és másfél hónapot vártam rá, és mert nagyon nem érné meg, kivéve akkor, ha valaki kifizetné nekem érte a 28 ezer forintot, amennyibe nekem került. És ugye az eredeti ára 16500 forint. Az sem mindegy, mennyire népszerű, mennyire keresett, mennyire ritka az a dolog, amit árulsz (Melty Chocolate, ugye), illetve, hogy árulják-e még (hiszen a márkás loliruhák korlátozott példányszámban készülnek). Nyilván levesz az árból az, ha az árunak hibája van, át lett alakítva vagy látszik rajta, hogy azért már viseltes. Láttam már olyan márkás zoknikat is, amiket azért adtak el jóval áron alul, mert az eladónak nem volt lehetősége arra, hogy kimossa őket. És az sem mindegy, mennyire sürgős az eladás: ha valakinek nagyon kell a pénz, általában alacsonyabb árat szab meg, "csak vegyék meg" alapon. És amit már korábban is írtam: amíg nem kapod meg érte a pénzt, ne küldd el az árut. Majd ha átért a pénz, akkor. Tudom, egyértelműnek tűnik, de naiv emberek mindig is voltak, vannak és lesznek is, akiket rá lehet szedni azzal, hogy igen, már elindult a pénz, de idő kell, míg átér, és hogy a ruha sürgősen kellene, stb.

Ha EGL-en árulsz valamit, készíts egy bizonyíték fotót (rajta EGL-en használt neved és esetleg a dátum is), és írd le, milyen "kondícióban" van a ruha. Nagyjából hányszor volt rajtad, te vagy az első tulajdonos, vagy te is másoktól vetted, stb. Hívd fel a figyelmet a hibákra! EGL-en sok érdekes történet van ^_^ Volt egy lány, aki három ruhát árult, és azokból kettőt leöntött valami szósszal. De volt egy olyan lány is, aki DisneyLandben a méregdrága burandó ruháját véletlenül összespriccelte kólával. (A kólával és minden szénsavas üdítővel nagyon kell vigyázni... loliruhák ősellensége). És mivel nem tudta rögtön kimosni, látszik rajta a folt. Egy loli Mobokuról vett fehér Toy Parade-et, ami tele volt sárga foltokkal, melyekre természetesen nem hívták fel a figyelmét... de Nekohime Milkyje sem kifogástalan állapotban érkezett (azóta már szépen ki lett tisztítva). De sokan vannak, akik elhagyják a ruha egyes részeit (pl. brossot, waist tie-okat, masnikat, stb.), az ilyesmikre is mindig fel kell hívni a figyelmet, illetve képeket készíteni a foltokról, lyukakról. Azért fontos a hibáknak a közlése, mert nem mindegy, hol foltos a ruha: látható vagy nem látható helyen., és egyáltalán hány folt van rajta és azok mekkorák (ezekről érdemes külön képet készíteni). Mert van aki nem bánja, ha látható helyen foltos, főleg akkor, ha csak nagyon-nagyon közelről látszik, de van, akit érdekel. Nekem pl. nem kellett volna olyan Fruit Parlor, aminek mondjuk nincsenek meg a waist tie-jai. És olyan Angelic Pretty ruha sem kellene, amiről leesett a masni vagy foltok vannak rajta.

Ha esetleg átalakítottad a ruhát, azt is jelezni kell! Nem lehet mindenki japán M-es méret, ez érthető... tehát vannak lolik, akik úgy döntenek, átalakítják az adott ruhát.Természetesen sokan ekkor még úgy vannak vele, hogy szeretik és sosem fognak megválni tőle, aztán fél év múlva kiszeretnek belőle... előfordul az ilyesmi. Nem mindegy, milyen az átalakítás, amatőr vagy profi varrónő csinálta, pontosan mit is csinált. Láttam már sok olyan szoknyát is, ami JSK-ból készült. És ugye volt az a lila Baby szoknya is, aminek levágták a derekát.

És ami nagyon fontos! Él-e az otthonodban valamilyen állat? Mert van, aki allergiás rá. Meg egyébként is... az egy dolog, hogy pl. az állatod nem megy a ruháid közelébe, de attól még rákerülhet szőr. Elég, ha a ruhát ráteszed arra a kanapéra, amin korábban a cicád aludt. Szóval mielőtt eladod a ruhád, gondosan ellenőrizd, nincs-e rajta szőr vagy valami más és érdemes kimosni is. (Egyébként ha használt ruhát veszel, szerintem akkor is érdemes kimosni, ha tudod, hogy az eladó előtte kimosta, kitisztította. Főleg, ha a fél világot beutazta előtte a csomag. Meg ki tudja, hogy tényleg kimosta-e. Mondani bármit lehet.) Egyébként az állatkákkal azért is vigyázni kell, mert pl. EGL-en egy lány egyszer azért keresett sürgősen táskát, mert a barátnője kutyája valahogyan beszabadult a szekrényébe és szétmarcangolta a táskáját.

És még valami: cigaretta! Sok olyan dohányos ember van, aki nem érez magán semmit, míg a másik majd' megfullad, ha a közelébe megy. A ruhák hihetetlenül könnyen beveszik a füstöt. Az egy dolog, hogy mondjuk te nem dohányzol, de ha mondjuk tesód vagy a barátod dohányzik, és ezt tegyük fel a lakásban teszi, előfordulhat, hogy a ruháid is beveszik a füstöt. Az is elég, ha loliruhában vagy dohányzók társaságában egy ideig... ez pont elég ahhoz, hogy bevegye a füstöt. Ismét egy EGL-sztori: egy loli azért panaszkodott egy másik lolinak, akitől vásárolt, hogy a ruhából árad a cigifüst. És kiderült, hogy bár az eladó nem dohányzik, de a bátyja igen, és ő éppen dohányzott, amikor a húga viselte azt a loliruhát, amit később eladott. Végül az eladó 5 dollárt visszatérített a ruha árából, hiszen végül is ilyen esetben a vevőnek joga van kártérítést kérni. Az a lényeg, hogy az ilyesmire is oda kell figyelni... mert lehet, hogy aki hozzászokott a cigihez, nem érzi azt, amit más igen.

Legyél tisztában a nemzetközi posta áraival. (Több amerikai lány is van EGL-en, aki csak USA-n belül hajlandó szállítani, pont azért, mert igazságtalannak tartja a drága szállítási díjat). De most komolyan... Ne járjatok úgy, mint az a szegény lány, akitől a piros Bodyline ruhát vettem. Ingyenes szállítást ajánlott fel bárkinek, aki ruhát vesz tőle... és nem tudta, hogy USA-ból Európába bizony nem olcsó a szállítás. Mondjuk én sem tudtam. A postán derült ki, hogy 41 dollárba kerül (én 32 dollárt fizettem a ruháért, és plusz ötöt a trackingért és biztosításért). Nyilván nem azért adunk el valamit, hogy rosszabbul járjunk.

Eladóként hogyan biztosíthatod be magad, hogy ne történjen semmi baj? Először is add fel időben a csomagot. Ha azt írod, három munkanapon belül postázod, akkor tartsd be a szavad. Ha bármi közbejön, akkor értesítsd a vevődet, de ne kelljen már kifogásokat keresni, mint annak a lánynak, aki a húga műtétjére hivatkozott (aztán kiderült, nincs is húga). Ha pedig nagyon zsúfoltnak érzed a napirended, érzed, hogy te képtelen leszel arra, hogy a postára járkálj csomagokat feladni, akkor egyszerűen ne adj el addig semmit, amíg nem rendeződnek a dolgaid. Az árut gondosan csomagold be: gondolj bele, a csomag a fél világot beutazza, közben dobálják, rápakolnak, és az elég kellemetlen lenne, ha pont a gondatlan csomagolás miatt sérülne meg a benne levő cucc. Elvileg ezt úgy lehet ellenőrizni, ha teljes erőből lehajítod a csomagot a lépcsőn, és ha "túléli", akkor minden rendben, legalábbis valami ilyesmit írtak. És mindig őrizd meg a postán kapott bizonylatot. EGL-en egyszer nagy botrány kerekedett egy Bodyline GO kapcsán. A lány, aki megszervezte, állítólag az egyik ruhájával együtt kimosta a bizonylatot (igen, ez a kifogás kábé ugyanaz a kategória, mint a macskám megette a házi feladatot, és még ha igaz is, az ilyen igazolásokat biztonságos helyen kell tartani), tehát nem tudta bizonyítani, hogy feladta a csomagokat, amik viszont nem érkeztek meg (vagyis később megérkeztek, nagy nehezen, de nem mindenki a saját cuccát kapta). Másrészt érdemes trackinggel szállítani, mert ha a csomaggal történik valami, akkor a tracking is bizonyítja, hogy tényleg feladtad, elindult, megérkezett, és ha esetleg elveszik a csomag, a vevőd nem vádolhat meg azzal, hogy becsaptad és nem is adtad fel (a Qutieland pl. ezért írta nekem a drága szállítás kapcsán, hogy többek között azért szállítanak EMS-sel, mert nem akarják, hogy egyes vásárlók esetleg kellemetlenkedjenek, mondván, hogy a csomagjuk nem érkezett meg, és kérik vissza a pénzüket, közben pedig igazából megérkezett). Egyébként EGL-en sokan odaírják, hogy nem vállalnak felelősséget a csomagért, miután feladták a postán, és ez végül is jogos: nehogy már te fizessél a vevőnek, ha a posta hibázik és elveszik a csomag. Az már a vevő hibája, ha nem kért a csomagra biztosítást, vagy a vám miatt kisebb összeg volt a csomagra írva. Végül, de nem utolsó sorban: kulcselem a jó kommunikáció, amit eladónak és vevőnek egyaránt be kell tartania. Amint megkaptad a pénzt, amint feladtad a csomagot, értesítsd a vevődet. És azért eladóként elvárja az ember, hogy a vevő szóljon, hogy a csomag megérkezett.

Ha valakinek van még ötlete, írja le ^_^

2 megjegyzés:

  1. Annyi ötletet tennék még hozzá, hogy én sokszor folyamodom a "kiveszem a lolita kölcsönzőből" módszerhez.

    Ez lényegében abból áll, hogy megveszek egy szoknyát, ruhát, kiegészítőt, és egyszer felveszem, majd felteszem egl sales-re, és eladom a saját vételi áram postaköltséggel csökkentett értékével. (Vagyis általában annyiért, amennyiért vettem, mert a postát kifizettem a vevővel.)

    Ez nem mindig előnyös, pl. a Karácsony a kastélyban meetre vettem magamnak egy Fan plus Friend ruhát 109 dollárért, ami nagyon tetszett és nagyon jól is állt, de annyira kötött viselet volt, annyira alkalmi, hogy egy hordás után fel is tettem rögtön EGL Sales-re, de csak 80 dollárért tudtam eladni. Úgy vettem, hogy a különbözet volt a "kölcsönzési díj". De előfordult az is, hogy vettem olcsón Mobukuról valamit (pl. a fekete Baby jsk-mat), ami nekem 16 ezer forint volt, és 24 e + postáért tudtam eladni. (Megjegyzem, most is vettem egy Innocent World szoknyát 3700 yenért, amit biztos, hogy 100 dollár körül fogok eladni egy hordás után.)

    Szerintem a ruhákat forgatni kell. Ahogy EGL-en is írtam: egy ruha eladásához két dolog kell - az, hogy tudd, nagyon ritkán vagy egyáltalán nem tudod majd felvenni, illetve az, hogy érzelmileg ne kötődj hozzá.

    Én például érzelmileg nagyon kötődöm a Paris window szoknyámhoz, pedig sosem volt még 70 centis derekam, hogy felvenném... de ez nem a szoknya hibája, majd eljön ez az idő is, csak ezért nem adnám el! De a fekete karamimat lelkifurdalás nélkül el tudtam adni Loo-nak, mert nekem az a szoknya nem volt akkora jelentőségű. A rózsaszín karamimat viszont sosem adnám el :D

    Érdekesek ezek a dolgok. De én is hiszek a nagy lolita secondhand körforgásban!

    VálaszTörlés
  2. Érdekes dolog ez, amit írsz, és tényleg sok olyan lány van egl-en, aki pl. előrendeli a legújabb AP printet, drága shopping service-t fizet ki érte, aztán egyszer felveszi a ruhát egyetlen meet kedvéért, és utána eladja.

    Én például az a típus vagyok, aki érzelmileg jobban kötődik a cuccaihoz. Egyszer talán eljön az idő, amikor egy-két darabtól esetleg megválok, mert úgy érzem, már nem szeretem őket annyira. Pl. ha egyszer olcsón megszerezhetném a fekete Miracle Candyt, a replikát eladnám. Szóval én olyan loli vagyok, aki nem venne meg egy ruhát azért, hogy egyszer felvegye, és utána eladja, kivéve, ha nem lenne rám jó vagy nem úgy áll rajtam, ahogyan én elképzeltem.

    Meg ugye én eleve olyan családból származom, ahol mindent meg kellett becsülni, az ételt, ruhát, stb. Szerintem akinek kevés pénze van, és mondjuk hónapokig gyűjt egy loliruhára, akkor nyilván nem fogja egy hordás után eladni, mert az olyan lenne, mintha hónapok munkája veszett volna kárba... legalábbis nekem kicsit olyan lenne, mondjuk a pénzen biztos tudnák másikat venni helyette:)

    Végül is megértem ezt a kölcsönzős dolgot ^_^ Nekem csak az a bajom ezzel, hogy ha veszek egy ruhát, mindig stresszelek a csomag miatt, mert félek, hogy elveszik, vám miatt, az eladó miatt, hogy nem csap-e be, stb. És ennyi izgalom azért, hogy utána rögtön eladjam... félek, nekem ez nem menne:( Persze nyilván eladnám, ha nem kötődnék hozzá érzelmileg, mert annak tényleg semmi értelme, ha évekig ott áll a szekrényben.

    És nekem nagyon tetszett a Fan plus Friend ruhád karácsonykor, láttam róla képeket, de tényleg nagyon kötött viselet.

    VálaszTörlés